Alapszabály

A BALATONI HORGÁSZEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE
ALAPSZABÁLYA

 

Elhatározva a Balatoni Horgászegyesületek Szövetsége létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.
a szövetség adatai

1.      A szövetség neve: Balatoni Horgászegyesületek Szövetsége

2.      A szövetség rövidített elnevezése: BHSZ

3.      A szövetség székhelye: 8175. Balatonfűzfő, Vadrózsa u. 14.

4.      A szövetség alapító tagjainak nevét, székhelyét és képviselőjét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

5.      A szövetség honlapjának címe: http://www.balatonihsz.hu

II.
A szövetség célja, tevékenysége

 

A szövetség célja:
A szövetség célja, hogy a horgászni vágyok, e nemes szenvedélyüknek, minél kedvezőbb körülmények között hódolhassanak

A szövetség tevékenysége során:

    • Ellátja a balatoni és Balaton környezetében lévő horgászegyesületek érdekképviseletét és érdekvédelmét,
    • képviseli tagegyesületeinek érdekeit, minden olyan kérdésben, amely a Balatonnal, s ezen belül is a balatoni horgászattal összefügg,
    • részt vesz a balatoni horgászattal és halászattal kapcsolatos intézkedések kidolgozásában, végrehajtásában és e végrehajtás társadalmi ellenőrzésében,
    • folyamatosan munkálkodik azon, hogy a Balatonon javuljanak a horgászat és a halfogás feltételei,
    • fejleszti az egyesületek sporthorgász tevékenységét, védi a kialakult hagyományait,
    • igyekszik javítani a tagegyesületek működési feltételein,
    • törekszik természeti kincseink, környezetünk megőrzésére,
    • együttműködik és kapcsolatot tart fenn a társadalmi szervezeteket felügyelő szervekkel, a horgászérdekeket országosan képviselő MOHOSZ-szal, a halvédelmet segítő rendőri szervekkel, a halgazdálkodást felügyelő igazgatási, környezetvédelmi, természetvédelmi szervekkel, társszövetségekkel, stb. ,
    • segítséget nyújt a Szövetség egyesületeinek közvetlen hasznosításába tartozó vizek halgazdálkodásával kapcsolatos feladatainak ellátásában
    • gondoskodik a horgászszervezetek vezetőinek rendszeres informálásáról, a szakirányú ismeretek közreadásáról,
    • kiemelt figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági horgászok nevelésére, tevékenységük támogatására
    • gondoskodik a horgászok képzésének és az új tagok vizsgáztatásának megszervezéséről

 

III.
A szövetség működésére vonatkozó általános szabályok

 

1.      A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

IV.
Tagdíj

1.      A szövetség tagjai a tagszervezeteken keresztül tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a szövetség küldöttgyűlése határozza meg, amelyet a tagszervezet a tagdíj beszedését követő hónap 10. napjáig köteles a szövetség házipénztárába vagy a szövetség bankszámlájára történő átutalás útjánmegfizetni.

V.
A tagság

 

1.      A szövetség legalább két tag egyesület részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja lehet az a szervezet, egyesület, aki a szövetség célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

 

1.         A Szövetségnek önkéntes belépéssel. illetve csatlakozással tagjai lehetnek azon horgászegyesületek és a horgászattal összefüggő tevékenységet folytató szervezetek, melyek:
a./ a Szövetség alapszabályát elfogadják és
b./ a Szövetségi tagsági díjat a szövetségnek megfizetik,
c./  vállalják, hogy a Szövetség céljainak elérése érdekében közreműködnek
d./ az Elnökséghez írásban bejelentik csatlakozási /felvételi/ igényüket
2.         A tagfelvételi kérelemhez csatolni kell a felvételt kérő szervezet:
a./ területileg illetékes bírósági bejegyzésről szóló végzését,
b./ hatályos alapszabályát,
c./ a Szövetséghez történő csatlakozást kimondó közgyűlésének határozatát,
A tagfelvételről a Szövetség Elnöksége a kérelem benyújtását követő ülésen dönt, a Küldöttgyűlés hagyja jóvá. Taggá történő felvétel esetén a tagot a felvétel jogosultság és kötelezettség keletkezésének időpontjáról az Elnökség tájékoztatja. A felvételi kérelem elutasításáról az Elnökség indoklást tartalmazó határozatot köteles hozni, melyet a kérelmezőnek írásban, igazolható módon 8 napon belül meg kell küldeni. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

 

1.      A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ bíróság a tagegyesületet feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja,
 b./ tagszervezet jogutód nélkül megszűnik, továbbá
c./ kilépéssel,
d./ kizárással.
2.         Kilépés:
A tagsági jogviszonyát a tag a szövetség elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3.         Kizárás:
A tagszervezetet a Küldöttgyűlés kizárhatja a Szövetségből, ha tartósan, ismételt felszólítás ellenére ellenére sem teljesíti az Alapszabályban megállapított kötelességeit,veszélyezteti a Szövetség céljainak megvalósulását, vagy azokkal ellentétes tevékenységet folytat.
Kizárási eljárást az Elnökség javaslata, vagy egyetértése alapján a szövetség Elnöke, továbbá a küldöttgyűlés rendelheti el.
A kizárási eljárás alá vont tagegyesület képviselőjét írásban értesíteni kell az eljárás megindulásáról, valamint annak indokáról.
A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag a törvényes képviselő mellett, illetve helyett meghatalmazott képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A kizárási eljárást lefolytató bizottság 3 főből áll, Elnökét a Szövetség Elnöke jelöli ki.
A kizárás hatálya a küldöttgyűlésnek a kizárást kimondó határozatának a tagegyesület elnökségének tudomására jutásával kezdődik.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a szövetség közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az  érintett taggal.
A tagszervezetek a az Elnökség törvénysértő határozata ellen – ha az alapszabály kivételt nem tesz– elsősorban a Küldöttgyűléshez fordulhatnak jogorvoslati kérelemmel, majd e határozatot a bíróság előtt támadhatják meg. Küldöttgyűlési határozat elleni jogorvoslati fórum a bíróság.

VIII.
A tagok jogai

 

1.         A Szövetségek tagszervezeteit a jogszabályokban és az Alapszabályban foglalt korlátozások kivételével egyenlő jogok illetik, és egyforma kötelezettségek terhelik.
2.         A tagszervezetek - választott küldötteik útján - jogosultak részt venni a Szövetség munkájában:
a./ a küldöttgyűlésben szavazati jogát gyakorolni, a küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
b./ tagegyesület jogosult választott küldöttei útján a Szövetség teljes körű nyitott fórumain /küldöttgyűlés/ vitaülésein a részvételi, felszólalási, indítványozási és bírálati jogával élni,
c./ a tagok választhatnak és választhatók a Szövetség szerveibe;
d./ igénybe vehetik a Szövetség szolgáltatásait, jogosultak részt venni a Szövetség rendezvényein, versenyein,
e./ javaslatokat, indítványokat tehetnek, felvilágosításért fordulhatnak annak bármely szervéhez és kérhetik, hogy a Szövetség érdekükben eljárjon,
f./ a Szövetség irataiba, gazdálkodásába, elszámolásába előzetes bejelentés alapján betekinthetnek,
g./ a tagegyesületek igényelhetik a Szövetség érdekképviseletét és érdekvédelmét.

IX.
A tagok kötelezettségei

1.         A tagegyesület köteles:
a./ a Szövetség alapszabályának és más belső szabályzatának rendelkezéseit és a Szövetség bármely testületének határozatait betartani, illetve végrehajtani, ha azok nem ellentétesek a tagegyesület alapszabályában foglaltakkal,
b./ közreműködni a Szövetség anyagi alapjának megteremtésében és annak gyarapításában. Ennek megfelelően a tag köteles a Szövetség szervezi által megállapított tagdíjat és egyéb díjakat előírt határidőre befizetni,
c./ tevékenyen részt venni a Szövetség munkájában, segíteni a Szövetséget feladatai teljesítésében,
d./ a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, a horgászat országos és helyi szabályait megtartani és megtartatni,
e./ a saját kezelésében lévő vízterületekre érvényes halgazdálkodási előírásokat betartani, statisztikai és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni,
f./ a Szövetség önkormányzati szerveibe a küldötteket megválasztani és biztosítani, hogy a küldöttek az ebből eredő feladatokat teljesíthessék.

X.
A szövetség szervei

 A Szövetség önkormányzati szervei:
A küldöttgyűlés, a tagegyesületek küldötteinek összessége
Az Elnökség
A Felügyelő Bizottság
Választási jelölő bizottság

A Küldöttgyűlés

 

1.      A küldöttgyűlés a szövetség legfőbb döntéshozó szerve, mely:
a tagok által delegált testület
 a szövetségi élet minden kérdésében jogosult dönteni.
2.    A tagszervezetek a saját alapszabályuk általi rendben választják meg küldöttjüket, (Választott küldött) Választott küldött hiánya, illetve tartós akadályoztatása esetén az egyesület Elnöke képviseli az egyesületet a Küldöttgyűlésen. (Hivatali küldött)
3.    A választott küldött és az Elnök akadályoztatása esetén a tagszervezet egyszeri alkalomra szóló írásbeli meghatalmazással rendelkező küldöttel (Eseti küldött) képviselteti magát. A választott, a hivatali és az eseti küldött jogállása a Küldöttgyűlés munkájában azonos.
4.    A tagegyesületi küldöttek létszámarányos szavazati mandátummal rendelkeznek, mely a tagegyesület előző év december 31-i felnőtt taglétszámából kerül meghatározásra.
5.    A küldöttgyűlésbe minden tagszervezet 1 fő küldöttet választ, aki minden megkezdett 100 felnőtt tag után 1 mandátummal rendelkezik. A mandátumszámítás alapja az, újonnan alakult egyesületnél az alapító (felnőtt) tagok létszám adata.
6.    A tárgyévi mandátumok számát az éves statisztikai jelentés alapján az egyesületek minden év január 15-ig írásban megkapják.
7.    A küldötteket vissza kell hívni, ha:

  • tartósan, saját hibájából nem tesz eleget kötelességének,
  • súlyos vagy ismételt fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
  • aki a tagegyesület érdekeivel huzamosabb ideig és több jelentős témakörben ellentétes álláspontot képvisel.

8.    A küldöttet vissza lehet hívni, ha a tőle független okból saját hibáján kívül -pl. évekig tartó külföldi tartózkodás, betegség stb. okból nem tud eleget tenni a tisztségével együtt járó kötelezettségének.
9.    A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a tagegyesületek közgyűlései után, a tárgyév május 30. napjáig. - írásbeli meghívóval, a napirendek feltüntetésével - össze kell hívni. Írásbeli meghívónak minősül az @ levél (e-mail) is, amennyiben a megküldés ténye igazolható.
10.       A küldöttgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

11.       A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

12.       A küldöttgyűlési meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

    • Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
    • Össze kell hívni akkor is, ha azt a
  • a./ bíróság elrendeli,
  • az ülés céljának és okának megjelölésével a tagegyesületek egyharmada - a választott küldöttek, akadályoztatása vagy hiánya esetén az egyesületi Elnökök (mint hivatali küldöttek) aláírásával - írásban kéri,
  • b./ Elnökség határozatban indítványozza
  • c./ Felügyelő Bizottság többségi döntéssel kezdeményezi.

15.       A Küldöttgyűlést az Elnök hívja össze.
16.       A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a./ az alapszabály elfogadása és módosítása,
  •  b./ a tagegyesületek kizárása,
  •  c./ az Elnökség beszámolójának, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
  • d./ az önkormányzati testületek létszámának meghatározása, tagjainak és tisztségviselőinek felmentése, választása
  • e./ a választási szabályzat elfogadása,
  • f./ a Szövetség szerveinek tevékenységére vonatkozó főbb irányelvek megállapítása,
  •  g./az Elnökség által elfogadott Szövetségi éves munkaterv megerősítése, szükség szerint való módosítása,

h./ a szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

  • i./az éves tagdíj megállapítása,
  • j./ tisztújító küldöttgyűlést megelőzően a jelölő bizottság megválasztása,
  • k./ a küldöttgyűlés által megválasztandó testületek taglétszámának meghatározása,
  • l./ döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály kizárólagos hatáskörbe utal,

17.       Öt évenként küldött és tisztújító küldöttgyűlést kell tartani.
18.       A küldöttgyűlés időpontjának meghatározása és napirendjének megállapítása az Elnökség - összehívása pedig az Elnök - feladata
19.       A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
Ha a küldöttgyűlés a mandátummal rendelkező tagság alacsony részvétele miatt határozatképtelen, a küldöttgyűlés ugyanazon a helyszínen, ugyanazokkal a napirendi pontokkal, legalább egy óra eltelte után megismételhető. Ebben az esetben a küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül is határozatképes azzal, hogy a tagokat már az eredeti meghívóban tájékoztatni kell a megismételt küldöttgyűlés helyéről, idejéről, változatlan napirendi pontjairól, és a határozatképességéről.
20.       A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
21.       Titkos szavazást kell tartani:
ha a jelenlévők egyharmada bármely kérdés eldöntésére ezt a szavazási módot kéri,
a Szövetség Elnöksége, a Felügyelő Bizottsági tagok megválasztásakor
22.       A küldöttgyűlésen a küldöttgyűlés által megválasztott levezető Elnök Elnököl. Az ott elhangzottakról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a küldöttgyűlés által választott két hitelesítő, a jegyzőkönyvvezető és a levezető Elnök ír alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell jelenléti íveket, a meghívót és a küldöttgyűlésen ismertetett naprendek anyagát és iratok egy-egy példányát.

23.     A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c./ aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d./ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;
e./ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f./ aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

24.    A küldöttgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

25.     A küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

26.       A Küldöttgyűlések közötti időszakban a Szövetség ügyvezető szerve a Küldöttgyűlés által választott Elnökség, amely a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel.
27.       Az Elnökség összetétele: Az Elnökség 9 tagból áll, Elnök (egyben a Szövetség Elnöke), Elnök-helyettes, további hét Elnökségi tag.


BHSZ elnökének Balogh Tibort, a Veszprémi Honvéd HE titkárát,
Elnökhelyettesnek Kővári Tibort a Peremartoni HE elnökét.
Elnökségi tagoknak:
Bertalan Ferencet, a Balatoni Regionális HE elnökét
Dolfinger Mátyást ,a Széki-Tavi HE elnökét
Domina Balázst, a Magyar Tenger HE elnökét,
Molnár Gézát, a Badacsonytördemici HE elnökét,
Szépligeti Ferencet, a Zrínyi HE elnökét,
Tóth Pétert, a Tapolcai HE elnökét,
Vági Tibort, a Nagykanizsai Vasutas HE tagját.

A szövetség törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

28.       Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal tartja.
29.       Egy tagegyesületből kizárólag egy Elnökségi tag lehet. Ezen szabály alkalmazásánál az a Szövetség Elnökét figyelmen kívül kell hagyni.
30.       Az Elnökség tagjait és a Felügyelő bizottság tagjait a tisztújító Küldöttgyűlés választja öt év időtartamra titkos szavazással.
31.       Az Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság Elnöke tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívott.
32.       Az Elnökséget az Elnök hívja össze.
33.       Az Elnökséget akkor is össze kell hívni, ha azt
az ülés céljának megjelölésével öt tag írásban kéri,
azt a Felügyelő Bizottság többségi döntéssel kezdeményezi.
34.       Az Elnökség Elnöke halaszthatatlan távolléte esetén Elnöki jogosultságát az Elnök-helyettesre átruházhatja. 
35.       Az Elnökségi ülés döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
36.       Az Elnökség határozatképességéhez az Elnökség legalább öt tagjának jelenléte szükséges. Nem határozatképes az Elnökség, ha az Elnök, vagy az Elnök távolléte esetén az általa megbízott Elnök-helyettes az ülésről hiányzik. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c./ aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d./ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;
e./ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
          f./ aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
37.       Az elnökségi ülést az elnök  legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Az Elnök kivételével, a szavazati joggal rendelkező elnökségi tagok az elnökségi tagságukból eredő jogaikat az Elnökség ülésén való személyes részvétel helyett erre alkalmas, az elnökségi tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök - így Skype vagy más internetes kapcsolattartó rendszerek - igénybevételével is gyakorolhatják. Nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé az elnökség ülésén résztvevők személyének megállapítását.
38.       Az Elnökség feladata:

  • a./ összehívja a Küldöttgyűlést, gondoskodik a napirendek előterjesztéséről,
  • b./ elkészíti a költségvetést, a zárszámadást és a vagyonmérleget, a Szövetség éves beszámolóját jóváhagyásra a Küldöttgyűlés elé terjeszti
  • c./ figyelemmel kíséri a tagszervezetek tevékenységét, igény esetén ellátja érdekképviseleti és érdekvédelmi képviseletüket
  • d./ Küldöttgyűlés által átruházott hatáskörben átadott ügyekben gyakorolja döntési jogosultságát.
  • e./ a költségvetés keretein belül gazdálkodik, hatáskörében gyakorolja annak keretei között átcsoportosítási jogkörét
  • f./ A Szövetségnél munkaviszonyban illetve más polgári jogviszonyban foglalkoztatottak vonatkozásában gyakorolja a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó munkáltatói, ill. foglalkoztatói jogokat,
  • g./ javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek tagegyesület felvételére, kizárására,
  • jóváhagyja a szövetség működéséhez szükséges és a Küldöttgyűlés jóváhagyási hatáskörébe nem tartozó szabályzatokat,
  • h./ jóváhagyja, és szükség szerint módosítja a Szövetség éves verseny és rendezvénytervét,
  • i./ kapcsolatot épít ki és tart fenn a bel- és külföldi horgászszervezetekkel,
  • j./ elősegíti a gyermek -és ifjúsági horgászok nevelését, horgászismereteinek elmélyítését,
  • k./ a tagegyesületeken kívül tagszervezetekkel megköti a kétoldalú megállapodásokat
  • l./ meghatározott feladatokra munkabizottságot hoz létre, azok munkáját irányítja és ellenőrzi.

39.              Az Elnökség tagjai kötelesek a Küldöttgyűlésen részt venni, a Küldöttgyűlésen a Szövetséggel (egyesülettel) kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Szövetség (egyesület)tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

40.       Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
41.       A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
42.       Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

43.       Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Felügyelőbizottság

44.       A Felügyelő Bizottságot Küldöttgyűlés választja ötévi időtartamra.
45.       A Felügyelő Bizottságnak három tagja van.
46.       A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
47.       A bizottság tagjai a Szövetségen belül más tisztséget nem viselhetnek.
48.       A bizottság köteles ellenőrizni:
az alapszabály megtartását,
a Szövetség költségvetésének, a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását,
a Küldöttgyűlés kivételével a Szövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését,
évenként a pénz és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, a gazdálkodást, a zárszámadást, és vagyonmérleget, valamint a pénzügyi, jogi adóügyi kötelezettségek teljesítését.
49.       A felügyelőbizottság tagjai:
           A felügyelőbizottság elnöke:
Németh Lászlót, a Nagykanizsai Vasutas HE elnökét.
           A felügyelőbizottság további tagjai:
                                              Szeginé Balogh Emíliát, a Révfülöpi HE tagját
                                              Bende Ottót, a Balatonmáriafürdő-Balatonkersztúr és Környéke HE elnökét.
          
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a szövetség ügyvezetésétől (elnökség) függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

50.       A Felügyelő Bizottságnak a vizsgálat befejezésekor vizsgálati jelentést kell készíteni. A Felügyelő Bizottság a vizsgálatokba bevonhat Szövetségen belüli és kívüli szakértőket is. A Felügyelő Bizottság vizsgálati jelentéseivel tájékoztatja az elnökséget, ezek alapján a testület intézkedéseit igényelheti, illetve kezdeményezheti. Különösen indokolt esetben a Felügyelő Bizottság kezdeményezheti a Küldöttgyűlés összehívását.
51.       A Felügyelő Bizottság vizsgálatai során bármely ügyet megvizsgálhat, az iratokba betekinthet, a testületektől, tisztségviselőktől és a Szövetség tagjaitól felvilágosítást kérhet. Az érintettek részéről a felvilágosítás megadása kötelező.
52.       A Bizottság köteles az Elnökség által a Küldöttgyűlés elé terjesztendő vagyoni számadást, működési jelentést, a zárszámadást, az eredmény kimutatást és az ezekre vonatkozó határozati javaslatokat megvizsgálni és arról a Küldöttgyűlésnek jelentést tenni.
53.       Amennyiben a Szövetség testületi szervei a szükséges intézkedéseket nem teszik meg a törvényes működés helyreállítása érdekében a Bizottság a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészhez, illetőleg a bírósághoz fordulhat.
54.       A felügyelő Bizottság elnöke a bizottság egész évben végzett munkájáról köteles a Küldöttgyűlésnek beszámolni.
55.       A bizottság elnöke - meghívás alapján a bizottság más tagjai - tanácskozási joggal jogosult az Elnökség ülésein részt venni.
56.       A bizottság munkaterv alapján dolgozik, évente legalább két alkalommal ülésezik.
57.       A Felügyelő Bizottság üléseire meg kell hívni a Szövetség Elnökét akadályoztatása esetén az Elnök által kijelölt Elnökségi tagot.
58.   A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. A felügyelőbizottsági ülést a felügyelőbizottság elnöke legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

59.       A felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a felügyelőbizottsági tagok álláspontjukat kialakíthassák.

60.       A felügyelőbizottság határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott felügyelőbizottsági tagok több mint a fele jelen van. Két felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

61.    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c./ aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d./ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;
e./ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f./ aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

62.       A felügyelőbizottság határozatait a felügyelőbizottsági ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Választási jelölő bizottság
63.       A Szövetség testületi szervek tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása érdekében a küldöttgyűlés - a választást megelőző ülésen - tagjai sorából választási jelölő bizottságot választ.
64.       A bizottság három tagból áll.
65.       Alakuló ülésen az Elnököt saját soraiból maga választja, dönt a munkamegosztásról, munkaprogramjáról.
66.       A választási jelölő bizottság feladata:
a./ A tagegyesületekkel széleskörű véleménykutatást és tájékozódást végez, a legmegfelelőbb szövetségi tisztségviselők és testületi szervek tagjai személyére vonatkozóan,
b./ a jelölő listát a küldöttgyűlés elé terjeszti és ismerteti a szavazás menetét,
c./ közreműködik a leadott szavazatoknak az összeszámlálásában, és a választás eredményének kihirdetésében,
egy-egy tisztség betöltésére több személy is szerepelhet a jelölő listán,
67.       A jelölő bizottság által előterjesztett jelölt listán nem szerepelhetnek a jelölő bizottság tagjai /önjelölés/. A küldöttgyűlés azonban a jelölő bizottság bármely tagjának a jelölő listára való felvételére is rendelkezhet.

 

X.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Nyilatkozom, hogy jelen alapszabály elkészítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) hatályba lépése adott okot. Nyilatkozatom továbbá, hogy az egyesület nagyszámú változás miatt áttért a jelen alapszabályra, így abban a változások feltüntetésére külön-külön nem került sor. Alétesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt: Balatonfűzfő, 2016. év. június hó 25 napján