Alapszabály

Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének
ALAPSZABÁLYA

 

(módosítva és egységes szerkezetbe foglalva 2017. március 25. napján)

Tekintettel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról; a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról, 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szabályozásaira a Veszprémi Törvényszékhez benyújtott „Egyesület Alapszabálya egységes szerkezetben” a szövegezését az alábbiak szerint állapította meg: Az Alapítók az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV, valamint a 2013évi. V. törvény alapján módosítják a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének Alapszabályát.

I.
a szövetség adatai

I. A Szövetség adatai 1.§

(1) A Szövetség neve: Balatoni Horgászegyesületek Szövetsége

(2) A Szövetség székhelye: 8175 Balatonfűzfő Vadrózsa u.14.

(3) A Szövetség működési területe: Dunántúl, Balaton

(4) Cél szerinti besorolás: egyéb egyesület

(5) Megyei nyilvántartási száma: 19-02-70405

(6) Országos nyilvántartási száma: 1026

(7) Eljáró bíróság neve: Veszprémi Törvényszék

(8) Bejegyző határozat:Pk. 60 146/1993/2

(9) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

2.
§
A Szövetség célja, tevékenysége

(1) A szövetség célja, hogy a horgászni vágyok, e nemes szenvedélyüknek, minél kedvezőbb körülmények között hódolhassanak

(2)A cél megvalósítása érdekében a Szövetség tevékenysége során:

a)Ellátja a balatoni és Balaton környezetében lévő horgászegyesületek érdekképviseletét és érdekvédelmét,

b) képviseli tagegyesületeinek érdekeit, minden olyan kérdésben, amely a Balatonnal, s ezen belül is a balatoni horgászattal összefügg,

c) részt vesz a balatoni horgászattal és halászattal kapcsolatos intézkedések kidolgozásában, végrehajtásában és e végrehajtás társadalmi ellenőrzésében,

d) folyamatosan munkálkodik azon, hogy a Balatonon javuljanak a horgászat és a halfogás feltételei,

e) fejleszti az egyesületek sporthorgász tevékenységét, védi a kialakult hagyományait,

f) igyekszik javítani a tagegyesületek működési feltételein,

g) törekszik természeti kincseink, környezetünk megőrzésére,

h) együttműködik és kapcsolatot tart fenn a társadalmi szervezeteket felügyelő szervekkel, a horgászérdekeket országosan képviselő MOHOSZ-szal, a halvédelmet segítő rendőri szervekkel, a halgazdálkodást felügyelő igazgatási, környezetvédelmi, természetvédelmi szervekkel, társszövetségekkel, stb. ,

i) segítséget nyújt a Szövetség egyesületeinek közvetlen hasznosításába tartozó vizek halgazdálkodásával kapcsolatos feladatainak ellátásában

j) gondoskodik a horgászszervezetek vezetőinek rendszeres informálásáról, a szakirányú ismeretek közreadásáról,

k) kiemelt figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági horgászok nevelésére, tevékenységük támogatására

l) gondoskodik a horgászok képzésének és az új tagok vizsgáztatásának megszervezéséről

3.
§
A Szövetség tagsága

 

(1) A Szövetségnek önkéntes belépéssel. illetve csatlakozással tagjai lehetnek azon horgászegyesületek és a horgászattal összefüggő tevékenységet folytató szervezetek, melyek:

a) a Szövetség alapszabályát elfogadják és

b) az Egységes Szövetségi hozzájárulást, melynek díja 2000 Ft/év, a szövetségnek megfizetik,

c) vállalják, hogy a Szövetség céljainak elérése érdekében közreműködnek

d) az Elnökséghez írásban bejelentik csatlakozási /felvételi/ igényüket

(2) A tagfelvételi kérelemhez csatolni kell a felvételt kérő szervezet:

a) területileg illetékes bírósági bejegyzésről szóló végzését,

b) hatályos alapszabályát,

c) a Szövetséghez történő csatlakozást kimondó közgyűlésének határozatát,

A tagfelvételről a Szövetség Elnöksége a kérelem benyújtását követő ülésen dönt, a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá. Taggá történő felvétel esetén a tagot a felvétel jogosultság és kötelezettség keletkezésének időpontjáról az Elnökség tájékoztatja. A felvételi kérelem elutasításáról az Elnökség indoklást tartalmazó határozatot köteles hozni, melyet a kérelmezőnek írásban meg kell küldeni.

(3) A tagsági viszony megszűnik, ha a

a) bíróság a tagegyesületet feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja, b) tagszervezet jogutód nélkül megszűnik, továbbá c) kilépéssel, d) kizárással. (4)Kilépés: a) a./ A szövetségből tagszervezeti testületi döntéssel naptári év végén (december 31.) lehet kilépni, feltéve ha ezen kilépési szándékot írásban tárgyév október 31-i beérkezési határidővel a Szövetség Elnökének a tagszervezet megküldi. b) b./ A kilépés további előfeltétele a tárgyévi értékcikkforgalommal való teljes elszámolás, ugyancsak október 31-ig. (5) Kizárás: a) A tagszervezetet a Küldöttközgyűlés kizárhatja a Szövetségből, ha tartósan, ismételt felszólítás ellenére sem teljesíti az Alapszabályban megállapított kötelességeit, b) veszélyezteti a Szövetség céljainak megvalósulását, vagy azokkal ellentétes tevékenységet folytat. Kizárási eljárást az Elnökség javaslata, vagy egyetértése alapján a szövetség Elnöke, továbbá a küldöttközgyűlés rendelheti el. A kizárási eljárás alá vont tagegyesület képviselőjét írásban értesíteni kell az eljárás megindulásáról, valamint annak indokáról. A kizárási eljárást lefolytató bizottság 3 főből áll, Elnökét a Szövetség Elnöke jelöli ki. A kizárás hatálya a küldöttközgyűlésnek a kizárást kimondó határozatának a tagegyesület vezetőségének tudomására jutásával kezdődik. (6) A tagszervezetek a az Elnökség törvénysértő határozata ellen – ha az alapszabály kivételt nem tesz – elsősorban a Küldöttközgyűléshez fordulhatnak jogorvoslati kérelemmel, majd e határozatot a bíróság előtt támadhatják meg. Küldöttközgyűlési határozat elleni jogorvoslati fórum a bíróság.

4.
§
A szövetség pártoló tagja:

III.

(1) Szövetség pártoló tagsági viszony létesítése:

Szövetségnek pártoló tagjai lehetnek természetes és jogi személyek, ha a Szövetség céljaival egyetértenek, és a Szövetséget céljainak elérésében támogatják. A pártoló tagok belépési nyilatkozatukkal léphetnek a Szövetség pártoló tagjainak sorába.

(2) Szövetség pártoló tagsági viszony megszűnése:

Tagsági viszony megszűnik a pártoló tag halálával, vagy ha a pártoló tag nem természetes személy úgy a pártoló tag megszűnésével.

5.
§
Szövetség tagjainak jogai

(1) A Szövetségek tagszervezeteit a jogszabályokban és az Alapszabályban foglalt korlátozások kivételével egyenlő jogok illetik, és egyforma kötelezettségek terhelik. (2) A tagszervezetek - választott küldötteik útján - jogosultak részt venni a Szövetség munkájában: a) a küldöttközgyűlésben szavazati jogát gyakorolni, a küldöttközgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, b) tagegyesület jogosult választott küldöttei útján a Szövetség teljes körű nyitott fórumain /küldöttközgyűlés/ vitaülésein a részvételi, felszólalási, indítványozási és bírálati jogával élni, c) a tagok választhatnak és választhatók a Szövetség szerveibe; d) igénybe vehetik a Szövetség szolgáltatásait, jogosultak részt venni a Szövetség rendezvényein, versenyein, e) javaslatokat, indítványokat tehetnek, felvilágosításért fordulhatnak annak bármely szervéhez és kérhetik, hogy a Szövetség érdekükben eljárjon, f) a Szövetség irataiba, gazdálkodásába, elszámolásába előzetes bejelentés alapján betekinthetnek, g) a tagegyesületek igényelhetik a Szövetség érdekképviseletét és érdekvédelmét.

6.
§
A Szövetség tagjainak kötelezettségei

(1) A tagegyesület köteles: a) a Szövetség alapszabályának és más belső szabályzatának rendelkezéseit és a Szövetség bármely testületének határozatait betartani, illetve végrehajtani, ha azok nem ellentétesek a tagegyesület alapszabályában foglaltakkal, b) közreműködni a Szövetség anyagi alapjának megteremtésében és annak gyarapításában. Ennek megfelelően a tag köteles a Szövetség szervezi által megállapított tagdíjat és egyéb díjakat előírt határidőre befizetni, c) tevékenyen részt venni a Szövetség munkájában, segíteni a Szövetséget feladatai teljesítésében, d) a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, a horgászat országos és helyi szabályait megtartani és megtartatni, e) a saját kezelésében lévő vízterületekre érvényes halgazdálkodási előírásokat betartani, statisztikai és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, f) a Szövetség önkormányzati szerveibe a küldötteket megválasztani és biztosítani, hogy a küldöttek az ebből eredő feladatokat teljesíthessék. IV.

7.
§
A Szövetség szervei

(1) A Szövetség önkormányzati szervei:

a) A küldöttközgyűlés, a tagegyesületek küldötteinek összessége

b) Az Elnökség, létszáma 9 fő

c) A Felügyelő Bizottság, létszáma 3 fő

d) Választási jelölő bizottság, létszáma 3 fő

(2) A Szövetség önkormányzati szervei munkájukat az azokba választott küldöttek és tisztségviselők útján végzik.

(3) Nem lehet a Szövetség valamely önkormányzati szervének tagja, illetve tisztségviselője az,

a) akit bármely jogerős fegyelmi határozattal a horgász tevékenységtől eltiltottak,

b) aki tevékenységével megsértette a Szövetség alapszabályát és betöltött tisztségéhez, küldötti megbízásához méltatlan volt,

c) aki ellen büntető, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.

V.

A Szövetség szerveinek működése

8.

§

Küldöttközgyűlés


(1) A küldöttközgyűlés:

a) a tagok által delegált testület

b) a Szövetség legfelsőbb szerve a Küldöttközgyűlés, mely a szövetségi élet minden kérdésében jogosult dönteni.

(2) A tagszervezetek a saját alapszabályuk általi rendben választják meg küldöttjüket, (Választott küldött) Választott küldött hiánya illetve tartós akadályoztatása esetén az egyesület Elnöke képviseli az egyesületet a Küldöttközgyűlésen. (Hivatali küldött)

(3) A választott küldött és az Elnök akadályoztatása esetén a tagszervezet egyszeri alkalomra szóló írásbeli meghatalmazással rendelkező küldöttel (Eseti küldött) képviselteti magát. A választott, a hivatali és az eseti küldött jogállása a Küldöttgyűlés munkájában azonos.

(4) A tagegyesületi küldöttek létszámarányos szavazati mandátummal rendelkeznek, mely a tagegyesület előző év december 31-i felnőtt taglétszámából kerül meghatározásra.

(5) A küldöttközgyűlésbe minden tagszervezet 1 fő küldöttet választ, aki minden megkezdett 100 felnőtt tag után 1 mandátummal rendelkezik. A mandátumszámítás alapja az, újonnan alakult egyesületnél az alapító (felnőtt) tagok létszám adata.

(6) A tárgyévi mandátumok számát az éves statisztikai jelentés alapján az egyesületek minden év január 15-ig írásban megkapják.

(7) A küldötteket vissza kell hívni, ha:

a) tartósan, saját hibájából nem tesz eleget kötelességének,

b) súlyos vagy ismételt fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) aki a tagegyesület érdekeivel huzamosabb ideig és több jelentős témakörben ellentétes álláspontot képvisel.

(8) A küldöttet vissza lehet hívni, ha a tőle független okból saját hibáján kívül -pl. évekig tartó külföldi tartózkodás, betegség stb. okból nem tud eleget tenni a tisztségével együtt járó kötelezettségének.

(9) A Küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a tagegyesületek közgyűlései után, a tárgyév május 30. napjáig. - írásbeli meghívóval, a napirendek feltüntetésével - össze kell hívni. Írásbeli meghívónak minősül az @ levél (e-mail) is, amennyiben a megküldés ténye igazolható

(10) Össze kell hívni akkor is, ha azt a

a) bíróság elrendeli,

b) az ülés céljának és okának megjelölésével a tagegyesületek egyharmada - a választott küldöttek, akadályoztatása vagy hiánya esetén az egyesületi Elnökök (mint hivatali küldöttek) aláírásával - írásban kéri,

c) Elnökség határozatban indítványozza

d) Felügyelő Bizottság többségi döntéssel kezdeményezi.

(11) A Küldöttközgyűlést az Elnök hívja össze.

(12) A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály elfogadása és módosítása,

b) a tagegyesületek kizárása,

c) az Elnökség beszámolójának, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

d) az önkormányzati testületek létszámának meghatározása, tagjainak és tisztségviselőinek felmentése, választása

e) a választási szabályzat elfogadása,

f) a Szövetség szerveinek tevékenységére vonatkozó főbb irányelvek megállapítása,

g) az Elnökség által elfogadott Szövetségi éves munkaterv megerősítése, szükség szerint való módosítása,

h) más szervezetekbe, érdekképviseletekbe való belépés és kilépés, más szervezetekkel való egyesülés és feloszlás kimondása,

i) az éves tagdíj megállapítása,

j) a Szövetség megszűnése esetén a szövetségi vagyon sorsáról. való döntés.

k) Szövetség szerveinek jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítése,

l) tisztújító küldöttközgyűlést megelőzően a jelölő bizottság megválasztása,

m) a küldöttközgyűlés által megválasztandó testületek taglétszámának meghatározása,

n) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály kizárólagos hatáskörbe utal,

(13) Öt évenként küldött és tisztújító küldöttközgyűlést kell tartani.

(14) A küldöttközgyűlés időpontjának meghatározása és napirendjének megállapítása az Elnökség - összehívása pedig az Elnök - feladata

(15) A küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a mandátumok fele jelen van. Ha a küldöttközgyűlés a mandátummal rendelkező tagság alacsony részvétele miatt határozatképtelen, a közgyűlés ugyanazon a helyszínen, ugyanazokkal a napirendi pontokkal, legalább egy óra eltelte után megismételhető. Ebben az esetben a közgyűlés a megjelentek számától függetlenül is határozatképes azzal, hogy a tagokat már az eredeti meghívóban tájékoztatni kell a megismételt közgyűlés helyéről, idejéről, változatlan napirendi pontjairól, és a határozatképességéről

(16) A küldöttközgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a küldöttközgyűlés Elnökének szavazata dönt.

(17) Titkos szavazást kell tartani:

a) ha a jelenlévők egyharmada bármely kérdés eldöntésére ezt a szavazási módot kéri,

b) a Szövetség Elnöksége, a Felügyelő Bizottsági tagok megválasztásakor

(18) A küldöttközgyűlésen a küldöttközgyűlés által megválasztott levezető Elnök Elnököl. Az ott elhangzottakról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a küldöttközgyűlés által választott két hitelesítő, a jegyzőkönyvvezető és a levezető Elnök ír alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell jelenléti íveket, a meghívót és a küldöttközgyűlésen ismertetett naprendek anyagát és iratok egy-egy példányát.

9.
§
Választási jelölő bizottság

(1) A Szövetség testületi szervek tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása érdekében a küldöttközgyűlés - a választást megelőző ülésen - tagjai sorából választási jelölő bizottságot választ. (2) A bizottság három tagból áll. (3) Alakuló ülésen az Elnököt saját soraiból maga választja, dönt a munkamegosztásról, munkaprogramjáról. (4)A választási jelölő bizottság feladata: a) A tagegyesületekkel széleskörű véleménykutatást és tájékozódást végez, a legmegfelelőbb szövetségi tisztségviselők és testületi szervek tagjai személyére vonatkozóan, b) a jelölő listát a küldöttközgyűlés elé terjeszti és ismerteti a szavazás menetét, c) közreműködik a leadott szavazatoknak az összeszámlálásában, és a választás eredményének kihirdetésében, d) egy-egy tisztség betöltésére több személy is szerepelhet a jelölő listán, (5) A jelölő bizottság által előterjesztett jelölt listán nem szerepelhetnek a jelölő bizottság tagjai /önjelölés/. A küldöttközgyűlés azonban a jelölő bizottság bármely tagjának a jelölő listára való felvételére is rendelkezhet.

10.
§
Elnökség

(1) A Küldöttközgyűlések közötti időszakban a Szövetség legfőbb irányító és intéző szerve /testülete/ a Küldöttközgyűlés által választott Elnökség, amely a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel. (2) Az Elnökség a Szövetség általános hatáskörű végrehajtó szerve, mely felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik a Küldöttközgyűlésnek. (3) Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal tartja. (4) Egy tagegyesületből kizárólag egy Elnökségi tag lehet. Ezen szabály alkalmazásánál az a Szövetség Elnökét figyelmen kívül kell hagyni. (5) Az Elnökség összetétele: Az Elnökség 9 tagból áll, Elnök (egyben a Szövetség Elnöke), Elnök-helyettes, további hét Elnökségi tag. (6) Az Elnökség tagjait és a Felügyelő bizottság tagjait a tisztújító küldöttközgyűlés választja öt év időtartamra titkos szavazással. (7) Az Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság Elnöke tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívott. (8) Az Elnökséget az Elnök hívja össze. (9) Az Elnökséget akkor is össze kell hívni, ha azt a) az ülés céljának megjelölésével öt tag írásban kéri, b) azt a Felügyelő Bizottság többségi döntéssel kezdeményezi. (10) Az Elnökség Elnöke halaszthatatlan távolléte esetén Elnöki jogosultságát az Elnök-helyettesre átruházhatja. (11) Az Elnökségi ülés döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. (12) Az Elnökség határozatképességéhez az Elnökség legalább öt tagjának jelenléte szükséges. Nem határozatképes az Elnökség, ha az Elnök, vagy az Elnök távolléte esetén az általa megbízott Elnök-helyettes az ülésről hiányzik. (13) Az Elnök kivételével a szavazati joggal rendelkező elnökségi tagok az elnökségi tagságukból eredő jogaikat az Elnökség ülésén való személyes részvétel helyett erre alkalmas, az elnökségi tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök - így Skype vagy más internetes kapcsolattartó rendszerek - igénybevételével is gyakorolhatják. Nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé az elnökség ülésén résztvevők személyének megállapítását. (14) Az Elnökség feladata: a) összehívja a küldöttközgyűlést, gondoskodik a napirendek előterjesztéséről, b) elkészíti a költségvetést, a zárszámadást és a vagyonmérleget, a Szövetség éves beszámolóját jóváhagyásra a Küldöttközgyűlés elé terjeszti c) figyelemmel kíséri a tagszervezetek tevékenységét, igény esetén ellátja érdekképviseleti és érdekvédelmi képviseletüket d) Küldöttközgyűlés által átruházott hatáskörben átadott ügyekben gyakorolja döntési jogosultságát. e) a költségvetés keretein belül gazdálkodik, hatáskörében gyakorolja annak keretei között átcsoportosítási jogkörét f) A Szövetségnél munkaviszonyban illetve más polgári jogviszonyban foglalkoztatottak vonatkozásában gyakorolja a Küldöttközgyűlés hatáskörébe nem tartozó munkáltatói, ill. foglalkoztatói jogokat, g) javaslatot tesz a Küldöttközgyűlésnek tagegyesület felvételére, kizárására, h) jóváhagyja a szövetség működéséhez szükséges és a Küldöttgyűlés jóváhagyási hatáskörébe nem tartozó szabályzatokat, i) jóváhagyja, és szükség szerint módosítja a Szövetség éves verseny és rendezvénytervét, j) kapcsolatot épít ki és tart fenn a bel- és külföldi horgászszervezetekkel, k) elősegíti a gyermek -és ifjúsági horgászok nevelését, horgászismereteinek elmélyítését, l) a tagegyesületeken kívül tagszervezetekkel megköti a kétoldalú megállapodásokat m) meghatározott feladatokra munkabizottságot hoz létre, azok munkáját irányítja és ellenőrzi. (15) Az Elnökség tagjai kötelesek a küldöttközgyűlésen részt venni, a küldöttközgyűlésen a Szövetséggel (egyesülettel) kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Szövetség (egyesület) tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

11.
§
Felügyelő Bizottság

(1) A Felügyelő Bizottságot küldöttközgyűlés választja ötévi időtartamra. (2) A Felügyelő Bizottságnak három tagja van. (3) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. (4) A bizottság tagjai a Szövetségen belül más tisztséget nem viselhetnek. (5) A bizottság köteles ellenőrizni: a) az alapszabály megtartását, b) a Szövetség költségvetésének, a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását, c) a küldöttközgyűlés kivételével a Szövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, d) évenként a pénz és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, a gazdálkodást, a zárszámadást, és vagyonmérleget, valamint a pénzügyi, jogi adóügyi kötelezettségek teljesítését. (6) A Felügyelő Bizottságnak a vizsgálat befejezésekor vizsgálati jelentést kell készíteni. A Felügyelő Bizottság a vizsgálatokba bevonhat Szövetségen belüli és kívüli szakértőket is. A Felügyelő Bizottság vizsgálati jelentéseivel tájékoztatja az elnökséget, ezek alapján a testület intézkedéseit igényelheti, illetve kezdeményezheti. Különösen indokolt esetben a Felügyelő Bizottság kezdeményezheti a Küldöttközgyűlés összehívását. (7) A Felügyelő Bizottság vizsgálatai során bármely ügyet megvizsgálhat, az iratokba betekinthet, a testületektől, tisztségviselőktől és a Szövetség tagjaitól felvilágosítást kérhet. Az érintettek részéről a felvilágosítás megadása kötelező. (8) A Bizottság köteles az Elnökség által a Küldöttközgyűlés elé terjesztendő vagyoni számadást, működési jelentést, a zárszámadást, az eredmény kimutatást és az ezekre vonatkozó határozati javaslatokat megvizsgálni és arról a Küldöttközgyűlésnek jelentést tenni. (9) Amennyiben a Szövetség testületi szervei a szükséges intézkedéseket nem teszik meg a törvényes működés helyreállítása érdekében a Bizottság a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészhez, illetőleg a bírósághoz fordulhat. (10) A felügyelő Bizottság elnöke a bizottság egész évben végzett munkájáról köteles a Küldöttközgyűlésnek beszámolni. (11) A bizottság elnöke - meghívás alapján a bizottság más tagjai - tanácskozási joggal jogosult az Elnökség ülésein részt venni. (12) A bizottság munkaterv alapján dolgozik, évente legalább két alkalommal ülésezik. (13) A Felügyelő Bizottság üléseire meg kell hívni a Szövetség Elnökét akadályoztatása esetén az Elnök által kijelölt Elnökségi tagot.

12.
§
A szövetség ideiglenes bizottságai:

(1) A Szövetség Küldöttközgyűlése egy-egy feladatkör részletesebb megvizsgálásra, javaslatok kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat lére, amely a Küldöttközgyűlés által meghatározott létszámban és ideig működhet. Tevékenységéről a küldöttközgyűlés meghatározása szerint az Elnökségnek vagy közvetlenül a Küldöttközgyűlésnek számol be.

13.
§
Fegyelmi felelősségre vonás:

(1) Szövetség működésével összefüggésben elkövetett fegyelmi vétség esetén a fegyelmi felelősségre vonás jogkörét az Elnökség tagjai, a Szövetség Elnöke, Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai vonatkozásában a Szövetség Küldöttközgyűlése gyakorolja. (2) A Szövetség tagegyesületei vonatkozásában, fegyelmi felelősségre vonása esetén, a küldöttközgyűlés köteles a fegyelmi eljárást lefolytatni és ennek alapján - írásban - indoklást is tartalmazó határozatot hozni.

14.
§
A Szövetség Elnöke

(1) A Szövetség Elnökének feladatai: a) szervezi az önkormányzati szervek működését, b) képviseli a Szövetséget az állami szervek, közigazgatási önkormányzatok és a társadalmi szervezetek, intézmények, gazdálkodó szervezek és a tagegyesületek előtt, c) ellenőrzi a Szövetség szervei határozatának végrehajtását, d) összehívja az Elnökség üléseit, továbbá a küldöttközgyűlést, e) a jóváhagyott költségvetés keretein belül gyakorolja az általános aláírási jogkört, f) a jóváhagyott költségvetés keretein belül szerződéseket köthet, g) felelős a Szövetség gazdálkodásáért, h) gondoskodik az Elnökségi ülések és a Küldöttközgyűlések határozatainak írásba foglalásáról és nyilvántartásáról valamint azok végrehajtásáról, i) felelős az ügyvitelért és az irattári rendért, j) elkészíti a Szövetség munkarendjét és ügyintéző szervezet munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, k) a küldöttközgyűlés és az Elnökség határozatait, az ülést követő 15 napon belül megküldi valamennyi tagegyesületnek és a szövetségi tisztségviselőknek, l) gyakorolja meghatározott körben az utalványozási jogot. (2) A szövetség Elnökének akadályoztatása esetén az Elnöki jogkört az Elnökhelyettes gyakorolja, akit a küldöttközgyűlés választ az Elnökség tagjai közül.

15.
§
A Szövetség - nem önkormányzati - ügyvezető szervei

(1) A Szövetség ügyvitelt ellátó szerve az ügyintézői iroda, amely a szövetség működéséhez szükséges adminisztrációs feladatokat látja el. Az ügyintéző megnövekedett feladatellátás szüksége esetén napi megbízási szerződést köthet más személlyel, eseti tevékenység ellátására, havi maximum 10 munkanap időtartamra. Az ügyintéző felett a munkáltatói jogkörét a Munkatörvénykönyv szabályai szerint az Elnök gyakorolja. Az ügyintéző szervezet működési rendjét az ügyintéző(k) munkaköri leírását az Elnökség hagyja jóvá. (2) Az ügyintézői iroda főbb feladatai: a) vezeti és irányítja és végzi a Szövetség alapvető céljainak megvalósítása érdekében szükséges szövetségi ügyintézést, a Szövetség adminisztratív tevékenységét, észrevételeivel és javaslataival elősegíti és támogatja a szövetségi szervek erre irányuló munkáját, b) figyelemmel kíséri a hatályos jogszabályok megjelenését, azok megtartását és betartatását segíti, c) jóváhagyásra megszerkeszti és elkészíti a Szövetség működéséhez szükséges belső szabályzatok tervezetét, illetve azok szükség szerinti módosítását, d) gondoskodik az előírt okmányok és nyilvántartások vezetéséről, továbbá mindezek tárolásáról, /irattározás/ és megőrzéséről, e) utalványozza - felhatalmazás szerint - a kiadásra kerülő összegeket és a kifizetéseket ellenőrzi, f) végzi a vagyonleltározási és selejtezési munkálatait, g) kezeli a Szövetség postaküldeményeit, azokat a illetékesnek továbbítja, a Szövetség iratai, leveleit, adatszolgáltatását - a belső szabályzatban meghatározott ügyekben - aláírja, illetve aláírásra előkészíti, az abban foglaltakért felelősséggel tartozik, h) tevékenyen előkészíti a Szövetség testületi üléseit, munkájukhoz segítséget nyújt, szükség szerint azokban részt vesz, i) fogadja a Tagegyesületek felmerülő észrevételeit, gondjait, és a problémákat rendezi, illetve az illetékeseknek továbbítja, j) a beérkezett levelekre 30 napon belül válaszol.

V.
16. §
A Szövetség vagyona és gazdálkodása
A szövetség vagyona.

(1)A szövetség jogi személyiséggel rendelkező, bíróságnál nyilvántartott társadalmi szervezet. (2) A Szövetség vagyonát saját kezelésű illetőleg használatban lévő ingatlanok, ingóságok, valamint vagyoni értékű jogok, készpénz, értékpapírok és követelések alkothatják. (3) A Szövetség bevételei a tagdíjak, értékpapírok hozadéka, kamatok, más gazdasági tevékenységből származó befizetések, adományok, a Szövetség alapszabály szerinti tevékenységből származó egyéb bevételek és esetenkénti támogatások. (4) A Szövetség minden vagyona csak a szövetségi célok megvalósítását és a Szövetség működését szolgálhatja. (5) A Szövetség vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az Elnök, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság Elnöke felelősek.

17.
§
A Szövetség gazdálkodása

(1) A Szövetség a jóváhagyott éves költségvetés szerint gazdálkodik (2) A Szövetség a jogszabályok keretei között lehetséges gazdálkodási tevékenységet folytathat. (3) A Szövetség az Alapszabályban rögzített célkitűzések teljesítése érdekében elsősorban nem nyereségérdekelt gazdálkodást folytat, ennek megfelelően teljesíti adózási kötelezettségeit.

VI.
18. §
A Szövetség felelősségi szabályai
Vagyoni és kártérítési felelősség.

(1) A Szövetség kötelezettségeiért vagyona mértékéig felel. (2) A Szövetség tartozásaiért csak a Szövetségi kezelésű vagyonnal felel, a tagszervezetek saját külön vagyonukkal nem felelnek a Szövetség tartozásaiért. (3) Kártérítési felelősség érvényesítése: a) A Szövetség tagjaival vagy kívülállókkal szemben keletkezett kártérítési vitáit a Szövetségnek sem testületi szerve, sem tisztségviselője nem bírálhatja el. b) Kártérítési ügyekben a Polgárai Törvénykönyv rendelkezései az irányadók, és az okozott -pl. a kilépés során keletkezett - kár megtérítésére irányuló igény elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.

19.
§
A Szövetség felügyelete

(1) A Szövetség felügyeletének formái: a) A Szövetség működése felett a törvényességi felügyeletet - az ügyészségre vonatkozó törvények rendelkezései szerint - a Veszprém megyei Főügyészség gyakorolja. b) A Szövetség által végzett - jogszabályi feltételhez kötött - tevékenységek felett az illetékes hatóságok látják el a szakhatósági felügyeletet. c) A Szövetség gazdálkodását, könyvvitelét, számvitelét, adó, illeték és járulék befizetését és más financiális feladata ellátásának törvényességét a pénzügyi -adóügyi-felügyelet biztosítja.

VII.
20 §
A Szövetség megszűnése
A Szövetség megszűnésének esetei:

(1) A Szövetség megszűnéséről a tagság önkéntesen dönt és a küldöttközgyűlés kimondja feloszlatását. (2) A bíróság a jogszabályban meghatározott feltételek esetében a Szövetséget az ügyész keresete alapján feloszlathatja. (3) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapíthatja a Szövetség megszűnését, ha legalább egy éven át nem törvényesen működik, vagy egyáltalán nem működik, illetve egyesületeinek száma tartósan két tagegyesület alá csökken.

21.
§
Vagyonról szóló rendelkezés megszűnés esetén

(1) A Szövetség megszűnése esetén végelszámolásnak van helye. (2) Amennyiben a megszűnésről a Küldöttközgyűlés dönt úgy a rendelkező Küldöttközgyűlés hatásköre dönteni a tartozások kielégítse után fennmaradó vagyonról, a a) felszámolását végzőkről, valamint b) a vagyonról való rendelkezés módjáról, formájáról. (3) Szövetség vagyonát jogutód nélküli megszűnés esetén , továbbá a vagyon sorsáról intézkedő jogerős küldöttközgyűlési határozat hiánya esetén a a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv (Ptk) 64. § (4) bek. rendelkezése szerint - hitelezői igények kielégítése után - az egyesülési jogról szóló, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben (2011:clxxv. TV.) meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

VIII.
22. §
Az Egyesület képviseletére jogosult
Záró rendelkezések.

Elnök neve: Balogh Tibor

Születési hely és idő: Pápa

Anyja neve: Forgács Róza

Lakcím: 8175. Balatonfűzfő, Vadrózsa u. 14.

Levelezési cím: 8175. Balatonfűzfő, Vadrózsa u. 14.

Személyi igazolvány száma: 216474TA

23.
§
(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben elsődlegesen a Ptk., továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései irányadók, mely jogszabályok keretei között a küldöttközgyűlés bármely itt nem szabályozott kérdésben határozatot hozhat.

Tihany, 2017. 03. 25.